A Balatonarácsi Református Egyházközség Visolyi Lázár – helyi prédikátor – lúdtollal írt feljegyzése alapján – Dévai Bíró Mátyás hatására – „1545 körül alakult”. Az első kőből épített, náddal fedett templomot a Darabos család adományaiból 1700-1702 között építették, a jelenlegi arácsi katolikus templom helyén. Az 1702. év végére elkészült – vele szemben – a parókia épülete is. Több mint fél évszázados virágzás következett a gyülekezet életében, ez idő alatt 14 lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Mária Terézia trónra lépte után fellángolt az ellenreformáció. A község földesura gróf Eszterházy Károly egri püspök és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (akit hajdanában református templomban kereszteltek) „összevetett vállal mindaddig munkálkodtak, míg az eklézsia szabadságát el nem nyomták”. A nemeseket és az elöljárókat „színes oknál fogva Egerszegre rendelték”, hogy távollétükben Inkey alispán a vármegye katonáival 1754 augusztusában elfoglalhassa a templomot. Tervük azonban nem vált be, mert a faluban maradt reformátusok fejszékkel, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverkezve a templomudvaron belül készen álltak arra, „hogy Isten házát csepp vérükig védelmezzék.” A vármegye katonáit sikeresen megfutamították! Ezt az esetet „arácsi zendülés” néven jegyezte fel a históriás. Az eset után a vármegye tisztjei a reformátusokat pártütéssel vádolták meg, és a püspökökkel együtt elérték, hogy 1754. december 12-én „80 vasas katonát” (nehézlovasságot) küldjenek a templom elfoglalására. A lovasság kapitánya, nemes Szilassy Pétertől erőszakkal elvette a templom kulcsát és elfoglalta azt. Később tetézve a bajt, még az eklézsia földjeit és szőlőjét is elvették, ellehetetlenítve magát a létezését is! A templom elvétele után többeket is bebörtönöztek, megtorlás és megfélemlítés céljából. Közel 30 esztendeig árvaságra maradt a gyülekezet. Ez idő alatt, Füredre és Csopakra jártak a hívek templomba. A sok akadályoztatás és nehézség után azonban, a nemes Szilassy család és Csík István egy fundust ajándékozott az eklézsiának, melyen felépülhetett az új templom és a prédikátor ház. II. József türelmi rendeletét követően 1784-86 között épült fel a település második református temploma (kőből) késő barokk stílusban, torony nélkül. A templom faanyagát, a szentgáli elöljárók biztosították. Két harangjának, faragott harangláb adott otthont egészen 1921-ig, amikor is elkészült a templom elé épített torony. 1708 és 2017 között 46 lelkész szolgált a gyülekezetben. Az arácsi református templom, Balatonfüred legidősebb működő temploma. Az arácsi református tanítólakás és iskola fundusát, szintén a Szilassy család adományozta annak érdekében, hogy elkezdődhessen a gyermekek szellemi és erkölcsi nevelése is. „ A rektor és az oskolaház” 1785-ben épült, és az államosításig összesen: 20 tanító okította a gyermekeket. Ezen épületek jelenleg is az arácsi egyházközség tulajdonában vannak és orvosi rendelőkként funkcionálnak, szolgálva az itt élők érdekeit. 2017. szeptember 1-től kapott zöld jelzést az arácsi református óvodánk is, sok-sok helyi család örömére. Napjainkban az arácsi gyülekezet 400 fizető egyháztagot számlál, ezzel a Veszprémi Református Egyházmegye negyedik legerősebb eklézsiája. Balatonarács közigazgatásilag Balatonfüred része 1954 óta, de gyülekezeti szempontból teljesen önálló, olyannyira, hogy 1987-1999 között esperesi székhely is volt. Ismételve magát a történelem, 2015.január 1-től Balatonarács, újra a Veszprémi Református Egyházmegye esperesi székhelye lett. Abban, hogy Balatonarácson napjainkban is van aktív, erős református gyülekezet, benne van az elődök hite és imádsága, de benne van az utódok hithűsége és tenni akarása is. Azoké, akik megtanulták a kevésen is hűséggel való sáfárkodás alázatát, a tradíció erejét, megtapasztalva saját életük folyamán Isten megtartó kegyelmét. Laus viventi Deo!
Császár Attila esperes-lelkész